Alapfogalmak


Tudásbázis - knowledge Base | Alapfogalmak - Karbon AuditI. Karbonlábnyom számítás: Tudományos  környezetvédelmi tevékenység, alapadatokon alapuló számítás elvégzése melynek során megvizsgáljuk, kiszámítjuk, hogy egy termék előállítása, szállítása vagy egy szolgáltatás végzése során mennyi széndioxid vagy azzal egyenértékű egyéb üvegházhatású gáz terheli a légteret. A számítás kiterjedhet természetes személy vagy populáció esetében az életvitel alapján is a kibocsájtás meghatározására.

A Greenhouse Gas Protocol az ÜHG kibocsátásokat három kategóriába sorolja, amely felosztás mára világszerte elfogadottá vált.

Scope 1: Közvetlen kibocsátások

A Scope 1-es kategóriába azok a kibocsátások tartoznak, amelyek az adott vállalat tulajdonában vagy irányítása alatt álló forrásokból származnak. A vállalat tulajdonában lévő épületek, gyárak, autók működtetése során keletkező kibocsátások.

Scope 2: Közvetett kibocsátások

A Scope 2-es kategóriába tartoznak mindazok az indirekt ÜHG kibocsátások, amelyek a vállalat által megvásárolt elektromosság, hő vagy gőz kapcsán keletkeznek. A vállalat által megvásárolt energia, hő, gőz előállítása és szállítása során keletkező kibocsátások.

Scope 3: Egyéb közvetett kibocsátások

A Scope 3-as kategóriába azok az indirekt kibocsátások tartoznak, amelyek nem szerepelnek a 2-es kategóriában, bár a vállalat működése kapcsán kerülnek kibocsátásra. A GHG Protocol a vállalat ellátói láncában keletkező kibocsátások felmérésére készített szabványában a Scope 3-as kategórián belül 15 alkategóriát különböztet meg (például: üzleti utak, megvásárolt termékek és szolgáltatások, befektetések, kihelyezett tevékenységek). Olyan forrásokból származó kibocsátások, amelyek nem a vállalat tulajdonában vagy irányítása alatt állnak, ám amelyek a vállalati működés következtében keletkeztek. Ilyenek például a termék felhasználása során és használata után, vagy az üzleti utak és a munkatársak közlekedése miatt keletkezett kibocsátások.

II. Csökkentés program: Tanácsadás adott termék előállító, szállító, vagy szolgáltatást végző illetve az ezzel foglalkozó gazdálkodó vállalat vagy természetes személy részére abban a tekintetben, hogy természetes módon, technológiai fejlesztések segítségével és egyéb döntésekkel hogyan tudja a széndioxid kibocsájtását csökkenteni.

III. Emissziós egység: Nemzetközi szerződésekben meghatározott, elfogadott és körülírt egy tonna káros anyag kibocsátás ellentételezésére használt pénzügyi instrumentum. Megvásárlásának és nyugdíjazásának lényege, hogy a szennyező technológiák irányából a megújuló, tiszta energiák irányába pénzt közvetítsen.

IV. Ellentételezés: A természetes személy vagy gazdasági egység, termék, vagy szolgáltatás, vagy szállítás kiszámított káros anyag kibocsájtásának ellentételezése carbon creditek nyugdíjaztatásával. Az ellentételezés célja, hogy az ellentételezett személy (jogi vagy természetes) pénzügyi támogatásával egy kiválasztott zöld beruházás pénzügyi fejlesztése  történjen. A Carbon Credit egy certifikát, mely hitelt érdemlően azt bizonyítja, hogy egy zöld projekt tevékenysége során adott mennyiségű széndioxid vagy azzal egyenértékű egyéb üvegházhatású gáz nem került ki a légtérbe miközben termék előállítás vagy szolgáltatás nyújtása történt és ha ugyanezt a terméket vagy szolgáltatást  hagyományos technológiával állították volna elő vagy végezték volna, akkor ez a mennyiség kikerült volna ki a légtérbe.

V. Karbonkreditek retired státusza: Annak a folyamatnak a vége, amikor a nyilvántartási rendszerben az ellentételezési egységeket a majdani végfelhasználó javára kivonják a forgalomból. Ezt Kreditenként csak egyszer lehet megtenni. A kivont, vagy nyugdíjaztatott karbon kredit az ellentételezést követően a továbbiakban nem hasznosítható.

VI. Tanúsítás: Az ellentételezés hitelt érdemlő bemutatása certifikát kiállításával, mely tartalmazza az alábbi adatokat:
1. Kibocsátó megnevezése
2. Kibocsátó regisztrációs száma
3. Sorozat szám
4. Projekt megnevezése (esetleg területi elhelyezkedése, rövid leírása, fénykép a projektről) melyből a karbon kreditek származnak
5. Minősítési standard megnevezése
6. Annak a természetes vagy jogi személynek a megnevezése, akinek a javára történik a nyugdíjazás. Az ellentételezés mértékének természetes mértékegységben történő meghatározása. (Tonna)
7. Dátum
8. Aláírás
9. iCC logoja
10. iCC száraz bélyegző

VII. Marketing, Zöld marketing: Az ellentételezést végrehajtó személy vagy gazdálkodó szervezet érdekkörében marketing szolgáltatás nyújtása, melynek során a cég által a föld élhetőségének fenntartása érdekében végzett széndioxid kibocsájtás csökkentési tevékenység és ellentételezési tevékenység kommunikációja történik

VIII. Oktatás és képzés: Oktató tevékenység a fenti témában annak érdekében, hogy a csökkentést és ellentételezést végrehajtó magánszemélyek és cégek érdekkörébe tartozó személyek (ügyfelek, alkalmazottak, alvállalkozók és cégtulajdonosok) hozzájussanak azokhoz az információkhoz, melyek a tevékenység megértését szolgálják és tudatosíthatóvá válik ezáltal a tevékenység tudományos háttere, a fenntartható fejlődés szolgálata mint a társadalmi felelősségvállalás egyik megnyilvánulása, valamint ennek kommunikációja a külső környezet felé abból a célból, hogy példamutatással mások számára is lehetővé tegyék a programban való önkéntes részvételt.

IX. VER = Voluntary Emission Reduction, azaz Önkéntes Kibocsátás Csökkentés. A VER-ek a legkülönfélébb forrásokból származnak, a kis, közösségi zöld projektektől egészen a hatalmas megújuló energiatermelő rendszerekig. A VER-eket előállító „zöld projekteket” független nemzetközi felügyeleti szervek minősítik. Így mind magánszemélyek, mind vállalkozások egyszerűen és költséghatékony formában semlegesíthetik a csökkentésük után még fennmaradó kibocsátásukat. Noha a VER-ek minősítése valamivel egyszerűbb, mint a kötelező crediteké, minden VER-nek szigorú szabványoknak kell megfelelnie, és minősítő szervezeteknek kell igazolniuk, hogy a kibocsátás-csökkentés valós, mérhető, örökre szól, és kiegészíti a korábbi csökkentéseket.

X. VCS szabvány = Elfogadott a Nemzetközi Kibocsátás Kereskedelmi Szövetség (IETA) és non-profit szervezetek – The Climate Group, WWF – által kidolgozott, és az elfogadás minimális feltételeit rögzítő Önkéntes Carbon Standard (VCS). Az önkéntes creditek (VER) elfogadottságának minimális feltétele, hogy a megfeleljenek a VCS szabvány előírásainak.

XI. Fenntartható fejlődés (sustainable development), olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, vállalkozásoké, társadalmaké stb.), ami „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket”.

XII. Környezetvédelem, egy olyan társadalmi tevékenység, mely az ember által okozott károk megelőzését, vagy az okozott károk helyrehozatalát szolgálja.

XIII. Szénlábnyom (karbonlábnyom, carbon footprint), az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának egyik mértéke. Segítségével mérhetővé válik, hogy mennyiben járulunk hozzá a globális felmelegedéshez. Definíciói: 1./ A szénlábnyom, egy termék vagy szolgáltatás teljes élettartama során keletkező szén-dioxid és más üvegházhatású gázok mennyisége. 2./ A szénlábnyom, annak a szén-dioxid mennyiségnek a tömege kilogrammban vagy tonnában, amennyi ugyanakkora globális felmelegedést okoz, mint a keletkezett üvegház gázok összesen.

XIV. Üvegház gázok

Gáz Képlet GWPa Légköri tart. idő (év) Légköri koncentráció Változás(%)
szén-dioxid CO2 1 50-200 280 ↑ 368 ppmv +31
metán CH4 23 8,4-12 700 ↑ 1750 ppbv +151
dinitrogén-oxid N2O 314 120 270 ↑ 316 ppbv +17

fluorozott szénhidrogének (HFC-k) 260 év
perfluor-karbonok (PFC-k) 50 000 év
telített freonok (CFC-k) 102 év
halonok 65 év
telítetlen freonok (HCFC-k) 19 év

XV. Karbonkredit (Carbon Credit), egy szénhitel,egy általános kifejezés bármilyen cserélhető oklevélre vagy egy engedélyre, ami képviseli a jogot, arra vonatkozólag, hogy egy tonna széndioxid vagy egy másik tömegű, üvegház gáz egy széndioxid-megfelelővel (tCO2e) ami egyenértékű egy tonna széndioxiddal legyen kibocsátva.

XVI. Éghajlat stabilitása, az éghajlat stabilitásához az kell, hogy Föld Légköréből annyi energia jusson ki, mint amennyi oda (főleg a napsugárzásból, kisebb részt a Föld belső hőjéből) bekerül.

XVII. Éghajlatváltozás megállításának egyetlen módja az üvegházgáz-kibocsátások radikális csökkentése. Az üvegházgázok elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok, azaz a szén, a kőolaj és a földgáz elégetése során keletkeznek, ezért a mérséklés fő eszköze az ilyen tüzelőanyagok fogyasztásának csökkentése, vagy azok kiváltása megújuló energiaforrásokkal. További fontos üvegházgáz-forrás a mezőgazdaság, amely jelentős mennyiségű metánt bocsát ki, illetve az erdőirtás, amelynek során a földi növényzet által megkötött szén-dioxid a légkörbe kerül.

XVIII. Globális éghajlati fordulópont alatt (tipping point, turning point, deadline) azt az időpontot értjük, mely után már nem lehet megállítani a globális felmelegedést. A klimatológusok más-más időpontot határoztak meg. A fordulópont után már nem lehet megállítani a gleccserek olvadását, így a jégsapkák előbb-utóbb elolvadnak. Tengerszint-emelkedést az emberiség az időpont után már nem tudja kontrollálni. Tehát olyan fizikai változások történnek a világban, hogy később a szén-dioxidot és a többi üvegházhatású gázt a levegőből történő kivonása esetén sem tudjuk az ökológiai katasztrófákat elkerülni. Gleccserek táplálnak Ázsia területén sok folyót. A globális éghajlati fordulópont után ivóvízhiány lép fel ezeken a területeken. A globális felmelegedés biológiai hatásaképpen pedig állatfajok tömegesen pusztulnak ki ezen időpont után. Jelentős konfliktusok, összecsapások várhatóak az ivóvíz csökkenése esetén.

2015-re jelentős ivóvíz tartalékok fogynak el a világ különböző pontjain.[1] Sok tudós ezt az időpontot jelöli meg a fordulópontnak, többek között James Hansen, a NASA egyik űrkutatóintézetének vezetője.

Más kutatók 2020-ra teszik a klímakatasztrófát. (Forrás: Wikipedia)

XIX. Karbonsemlegesség

A karbonsemlegesség rendszerint azt jelenti, hogy egy cég a tevékenységei során vagy egy egyén az életmódja során a lehető legkisebbre csökkenti karbonlábnyomát, majd a maradék karbonkibocsátásokat ellentételezi. Karbonsemleges lehet egy termék, szolgáltatás, rendezvény stb. is azáltal, hogy a kapcsolódó karbonkibocsátásokat ellentételezzük. (Wikipedia)

XX. “Low-carbon” gazdaság (LCE: low-carbon economy)

A “low-carbon”, vagyis alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság egy olyan gazdasági-társadalmi berendezkedést jelent, amely során az emberi tevékenységek által a bioszférába juttatott károsanyag-kibocsátás mennyisége minimalizálásra kerül. Az LCE elterjedése világszerte elengedhetetlen a klímaváltozás visszaszorításához. Az alacsony karbon gazdaság a “zero-karbon társadalom”, más néven a “megújuló gazdaság” előfutára.